Csontritkulás

Hazánkban közel egymillió embert érint a csontritkulás; az érintettek 60%-a 50 év feletti nő, de a férfiak száma sem elhanyagolható.

A csontritkulás a csontváz egészét érintő megbetegedés, amelyre a csonttömeg megfogyása, felépítésének károsodása és a csontminőség romlása jellemző. Mindezek, a csontok fokozott törékenységhez vezetnek, amely törések akár csekély erőbehatásra is létrejöhetnek. Leggyakoribb a csigolya-beroppanás és a csípőtáji törés előfordulása. A csípőtáji törést elszenvedett betegek körében az egy éven belüli halálozás 12-30%-ra tehető a leggondosabb és legszakszerűbb orvosi ellátás ellenére is. Sajnos az életben maradottak életminősége is romlik, így összességében tekintve egyedül a megelőzés jelenthet sikeres megoldást.

A csontok látszólag többé-kevésbé változatlan formában képesek akár több tízezer évig is megmaradni, ami azt a megtévesztő látszatot keltheti, hogy lényegében az élet során is változatlanok. Ez azonban messze nincs így. A csont nemcsak a növekedés, serdülés időszakában változtatja méretét, alakját, hanem az egész élet során folyamatosan módosul, átépül, változik. Az élet során a csontanyagcserének három szakaszát különítjük el: a növekedést (25 éves korig), a stabilitást, amely során a csontépítő és csontbontó folyamatok egyensúlyban vannak (40 éves korig) és a csonfogyatkozás, amely a változó korban felgyorsul, majd idős korra még nagyobb sebességgel történik.

A megelőzésnek több lépcsőben kell megvalósulnia -, tudva, hogy milyen fontos szerepe van a fiatalkorban (25 év körül) kialakult csúcs-csonttömegnek, a változókor (45 év körüli) indulásának pillanatában fennálló csúcs-csonttömegnek, valamint az életvitellel kapcsolatos csontvesztésnek. Mindhárom befolyásolható, tehát azt mondhatjuk, hogy a csontritkulás megelőzése egy élethosszig-tartó folyamat. Helyes táplálkozással és mozgással már gyermekkorban el kell kezdeni, és a megelőzéshez szükséges étrendi és szocializációs szokásokat pedig folyamatosan betartani.

A megelőzés alapja a mozgás, a táplálkozás és ez utóbbin belül a megfelelő kalcium és a D-vitamin bevitel.